A rend lelke 1. rész

Képzelj el egy kacatokkal telezsúfolt szobát! Talán nem is kell elképzelned, elég, ha körülnézel a szobádban. Nem magától lett rendezetlen, te, aki benne élsz, idézted elő a rendetlenséget. Úgy tartják, ha nincs körülötted rend, a fejedben (lelkedben) sincs rend. Ami fent, az lent, ami bent, az kint. A rendetlenség állítólag elterelő hadművelet, segít elvonni a figyelmet a zűrzavar igazi forrásáról. Marie Kondo fiatal japán lány sikeres üzletet alapított arra, hogy megtanítsa az embereket a rendrakásra; könyve Rend a lelke címmel 2014. végén jelent meg magyar fordításban. 

Nem tudom, hogy brit tudósok vizsgálódtak-e e kérdésben, de enélkül is biztosra veszem, hogy párkapcsolatban, családban a rendetlenség okoz rendszeresen kisebb-nagyobb feszültséget; a felek rendhez, rendetlenséghez való viszonya ugyanis gyökeresen eltérő lehet. Akinek elemi igénye a rend, állandó otthoni programja a rendrakás, nehezen viseli a vele együtt élő(k) hanyagságát; míg másokat éppen a tisztaság- és rendmánia tud kiborítani. Érdemes ebben is az arany középutat keresni.

Ha megőrjít a családod, a szobád lehet az oka

Marie azt mondja, ha nem tudunk ellazulni egy tiszta és rendezett szobában, vizsgáljuk meg, mi okozhatja a szorongásunkat. Lehet, hogy fény derül rá, mi is zavar igazán. Ha a szobánk tiszta és rendezett, nincs más választásunk: csak magunkban kereshetjük a zavar okát. Így felszínre bukkanhat mindaz, amit kerülni igyekeztünk. Amint elkezdjük rendbe tenni a környezetünket, rákényszerülünk, hogy átértékeljük az életünket is – ennek nyomán pedig változások indulnak el. A rendrakás csupán eszköz, nem a cél. A cél az, hogy az otthonunk után az életünket is rendbe tegyük és úgy éljük, ahogy igazán szeretnénk.

Életszépítők vélemény

A Rend a lelke c. könyvet biztosan nem venném meg (rendetlen) tinédzser fiamnak vagy lányomnak. Annyira direkt üzenet számára, hogy a kezébe sem venné. (Szerencsére a fiam még csak ötéves és következetes anyai ráhatásra – értsd: ha kb. tízszer megkérem – hajlik a rendrakásra.) A kötet azoknak ideális, akikben eredendően megvan az igény a rendteremtésre, de el-elakadnak. Azoknak is izgalmas olvasmány lehet, akik nemcsak hasznos praktikákat szeretnének, de a rend-rendetlenség lelki vetülete is érdekli őket. A könyv hangvétele közvetlen, szinte baráti. A kötet 5 fejezetből áll. Az első fejezetek általános praktikákkal szolgálnak, a 3. fejezettől konkrét javaslatokat fogalmaznak meg. Hogyan tegyünk rendet egy túlzsúfolt ruhásszekrényben? Hogyan hajtogassuk, rendszerezzük a ruhákat? A szerző  a könyvek, iratok, egyéb holmik, készletek rendezéséhez is hasznos praktikákkal szolgál.

A 4. fejezet néhány (beszédes) alcíme:

• Előbb selejtezés, aztán a tárolás!
• Tárolás: törekedj maximális egyszerűségre!
• Tartsd egy helyen, ami összetartozik!
• Soha ne halmozd egymásra a dolgokat, a kulcs az állítva tárolás!
• Ürítsd ki a táskádat minden nap!
• Tedd szabaddá a fürdőt és a konyhapultot!
• Becsüld meg a holmijaidat!

Bizonyára nem mindenki gondol úgy a rendrakásra, mint meditatív, spirituális tevékenységre; Marie Kondo ugyanakkor bizton állítja, hogy a lakás radikális átrendezése az életmódban és az életszemléletben is változásokat idéz elő. A rendrakástól szerinte szó szerint újjászülethetünk. Miért? A könyv részletes választ ad erre a kérdésre. A lényeg: ha rendet rakunk az otthonunkban, akkor az ügyeinket, a múltat is rendbe tesszük, ennek eredményeként világosan látjuk, mi az, amire szükségünk van, és mi az, ami felesleges.

Marie Kondo, a Rend a lelke mindennek című könyv szerzője ötéves kora óta bújja a háziasszonyoknak szóló magazinokat. Már ekkor rabul ejtette a jól szervezett terekben rejlő rend és szépség, majd tizenöt évesen úgy döntött: komolyabban is tanulmányozni fogja a rendrakás művészetét. A saját hálószobájával kezdte, majd a testvérei szobájával folytatta. Ma már rendkívül sikeres üzleti vállalkozása van Tokióban, amely abban segít az ügyfeleknek, hogy zsúfolt otthonaikból szemet gyönyörködtető, harmonikus, ihletet adó lakótereket varázsoljanak.

Választottunk tőle 10 tanácsot:

Rossz hír, de az apránként, Pató Pál módjára elvégzett takarítás a múlté: a ma 15 perc, holnap 15 perc Marie Kondo szerint tévedés. Válassz ki egy napot, amikor folyamatosan a takarítással tudsz foglalkozni – lehetőleg mielőbb.

Szabadulj meg mindentől, amire nincs szükséged – a “majd meglátjuk”-kupacokat el kell felejtened, ahogy az a gondolatmenet is hibás, hogy “talán most már elférek ebben a szekrényben.” Új aranyszabályunk: először a válogatás, utána a rendezkedés!

Hordd össze az egyes csoportokba tartozó cuccokat mikor kiválogatod. Igen, az összeset. Marie Kondo ügyfelei jól ismerik a fenyegetést, amikor Marie azt mondja: “Az a pulóver, ami nincs itt a válogatáskor a kupacban, az eleve kuka!” Érdekes módon az összes pulóver előkerül már az elején.

Könnyű dolgokkal kezdj: sose a legkeményebb régi szerelmesleveles doboz, vagy képeslap-, családi fotógyűjtemény szortírozása legyen az első lépés. Ruhák, könyvek, papírok, egyéb cuccok, konyhai eszközök és fürdőszoba – és csak a legvégén a kedves emlékek.

Dobj ki mindent, amit nem szeretsz. Ha el akarod érni az igazi rend kívánatos állapotát, bizony sok mindentől meg kell válnod, és ezek némi átgondoltságot igényelnek: szerencsére egyszerű az elképzelés, Marie Kondo szerint otthon is úgy kell válogatnunk, mintha a kedvenc ruhaüzletünk kirakatából szemezgetnénk. Megtetszene ez a pulóver a boltban? Nem? Mehet a levesbe.

Te is halmozod a mindenféle fontos papírokat otthon? Mostantól nem fogod! Marie szerint két kupaca van a papíroknak: amiket meg kell tartanunk, és olyanok, amikkel dolgunk van később (pl. számlák, csekkek). Régi bankszámlakivonatok és használati utasítások? Elővetted őket valaha, azon túl hogy szorgosan iktatod őket – vagy egyszerűen csak kallódnak valahol a lakásban? Bátran dobd ki őket, hiszen legtöbbjük online is elérhető és letölthető.

Az elengedés művészetét is gyakorolhatod: rettenetes olajfestmény vagy ocsmány váza, amit tavaly karácsonyra kaptál? Régi szerelmes levelek? Ha rájuk nézel, és nincs benned öröm, vagy bármiféle jó érzés, válj meg tőlük! Marie szerint az alábbi módszerrel köszönj el tőlük: gondolj arra a személyre, akitől kaptad őket, köszönd meg neki, majd a tárgynak is köszönd meg a veled töltött időt. Egyre több adománybolt várja az olyan tárgyakat, amik új otthont keresnek!

Ne vegyél drága rendszerezőket, vagy bonyolult szekrényeket: a rendfüggő Kondo kipróbálta a Japánban kapható tárolók nagy részét, és arra jutott, hogy a leghasznosabb tároló egy egyszerű cipősdoboz. Használhatjuk fiókokban, például harisnyák tárolására, vagy a konyhaszekrényben is apróbb dolgok elhelyezésére. Huh, legalább a bonyolult rendszerezők beszerzését megúsztuk, bocs IKEA!

Tanuld meg RENDESEN összehajtogatni a ruhákat. Marie szerint a nehéz kabátok, kényes ruhák és nadrágok kivételével mindent praktikusabb összehajtogatni – hiszen így jóval kevesebb helyet foglalnak. Szerinte nagyon fontos, hogy ne szorítsuk össze a ruhákat, hanem hagyjuk őket lélegezni – azaz lehetnek azért levegősek azok a hajtogatott kupacok.

És végül a kedvencünk: kezeld úgy a holmijaidat, mintha emberek lennének. Furcsán hangozzék bár, könnyű hozzászokni: ha folyamatos párbeszédben vagyunk ruháinkkal, odafigyelünk a dolgainkra, észrevesszük, mikor kell megválnunk tőlük, jobban odafigyelünk rájuk és használat közben is jobban érezzük magunkat velük. Képzeld ezt úgy el, mint ahogy a híres sportolók tekintenek a cipőikre, vagy ahogy a rocksztárok bánnak a kedvenc gitárjukkal. (Nem Jimi Hendrixre gondolunk!)

Ezt különböző könyvajánlókban találtam, de annyira benne voltak az én érzéseim is, hogy úgy döntöttem bemásolom.

Gondolkodjatok, amíg jön a folytatás!

Bori