Ilyet még nem csináltam.
Eljött a tanév vége, ballagások, évzárók ideje és a tanárok ajándékával majdnem mindenki bajban van, ugye?!
Kértek tőlem 3 fényképalbumot és 3 virágkaspót.
Egyiket sem festettem még, de nagyon nagy élmény volt.
Bemutatom őket és elmesélem, hogyan készültek.
A borítókat fából vágattam méretre, lukakat fúrtam rá, szépen lecsiszoltam, géppel, olyan lett, mint a babapopsi. Lefestettem, visszacsiszoltam még egyszer. Újra festettem, jött rá a minta, aminél nagyon izgultam….a színek, a minta, a figura, tetszenie kell majd az új tulajdonosának. Kidíszítettem szalaggal is, de végig olyan izgatott voltam, mintha az első megrendelésem lett volna.
Belülre merített papírt vettem, mert ezt éreztem stílusosnak.
Elképzeltem, ahogyan a szép vastag lapokon szép nagy 10 x 15 ös fényképek ülnek és könnyű lapozgatni.
A merített papírt nehéz volt kilukasztani, de megoldottam egy nagy 100 as szöggel és kalapáccsal, a lukasztóm ugyanis nem fogadta be a vastagsága miatt.
Masnival kötöttem össze, hogy bármikor új lapokkal lehessen bővíteni.
Nagyon jó érzés volt ajándékot festeni. Rajtam múlt, hogy beégnek e vele….. 🙂
Na és a 3 virágkaspó. Ezek az én virágaim, csak a fotó kedvéért, ajándékba sokkal szebb, nagy növényt kaptak.
A virágkaspó olyan szempontból volt nekem új, hogy agyagot még nem festettem, és nagyon izgultam, mert ez nem visszacsiszolható…:-)
Fából több virágládát festettem már, nászajándékba, hálából, pl. a konzulensemnek a diplomamunkához nyújtott segítségért, vagy a 2 óriási 20 éves Leanderért, amit ajándékba kaptunk!
Szóval nem csak a gyerekeknek lehet ajándékot festetni. Tanítónénik, tanárok és óvónénik, dadusok is örülnek neki.
Ugye?! 🙂
Szép napot!
Bori
